A perovszkit félvezető szerkezetű anyagok ígéretes célpontjai a napelemek kutatásának, mivel olcsó alapanyagokból, a tisztatéri környezet mellőzésével, a szilícium alapú technológiához képest jóval kisebb hőenergia befektetésével is előállíthatóak. Mivel tiltott sávszélességük függ a kémiai összetételtől, kristályos szilícium alapú cellákkal tandem elrendezésben használva többátmenetes napelemek készíthetőek belőlük, melyekkel meghaladható az egyátmenetes cellákra jellemző maximális hatásfok. Ipari felhasználásukat viszont egyelőre gátolja jelenlegi alacsony élettartamuk. Másrészt az eddigi legstabilabb és legmagasabb hatásfokú perovszkit napelemek az egészségre és a környezetre potenciálisan ártalmas ólom ionokat tartalmaznak.

Az ólommentes perovszkit napelemek emiatt az elmúlt években intenzív kutatás tárgyai, mivel az egészségügyi, környezetvédelmi és szabályozási aggályok kiküszöbölése elősegítheti a perovszkit napelemek elterjedését. Az ólmot többféle kationnal próbálják kiváltani – leggyakrabban ónnal (Sn), bizmuttal (Bi), antimonnal (Sb), illetve kettős perovszkit szerkezetekben ezüsttel (Ag) kombinálva.