Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással
    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Tranzisztori - elektronikatörténet

    A tantárgy angol neve: Transistory - History of Electronics

    Adatlap utolsó módosítása: 2024. május 29.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Villamosmérnöki Szak, Mérnökinformatikus Szak, Üzemmérnök Informatikus Szak

    Szabadon választható tantárgy 
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIEEBXAV019-00   2/2/0/f 2  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Mizsei János,
    4. A tantárgy előadója Dr. Mizsei János, egyetemi tanár (emeritus), Elektronikus Eszközök Tanszéke
    Dr. Kollár Ernő, Semilab zRT
    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Elektronika, Mikroelektronika, Fizika
    7. A tantárgy célkitűzése A hallgatók látókörének szélesítése az elektronika történetének megismertetésével. A műszaki fejlődés ívének felvázolásával rámutatás az egyes eszközök, alkatrészek, és elektronikus berendezések evolúciójára, érintve a működés alapjait adó alapvető fizikai jelenségeket is. A technikatörténet megismerése, a történelembe való beágyazása egyben szemlélteti a fejlődés és a fejlesztés során érvényesülő általános tudományos, műszaki és gazdasági hajtóerőket, elveket, a műszaki fejlődés hatásait a társadalomra, a kultúrára.
    8. A tantárgy részletes tematikája
    1.      Az elektronika előtti korszak. Villamos jelenségek felismerése az ókorban, fizikai alapokon nyugvó találmányok a középkorban, az áram, a feszültség, az ellenállás, a kapacitás, az induktivitás fogalmainak kialakulása.

    2.      Galvani, Volta, Faraday, Oersted, Ampere, Maxwell munkássága, a villamosság tudományos alapokra helyezése.           

    3.      Az elektronikát megalapozó találmányok a XIX. század végén, a XX. század elején: elektromechanika, szikratávíró, rádió, izzólámpa, elektroncső.

    4.      A fejlődés visszahatása a fizikára: a kvantummechanika és a szilárdtestfizika fejlődése. Az elektronikus erősítés, rezgéskeltés kifejlesztése, a vákuum-elektronika korszaka.

    5.      A rádió és televízió műsorszórás, a korai készülékek konstrukciós elvei. A rádióamatőrök fejlesztési hozzájárulása, a rádióhullámok terjedési tulajdonságainak felismerése.

    6.      A program vezérelt, elektronikus, digitális számítógép megjelenése és hatása a tudományra és technológiára.

    7.      A félvezető-elektronika korszaka: a „tranzisztor-hatás” felfedezése, a bipoláris tranzisztorok kifejlesztésének lépései. 

    8.      A félvezető technológia fejlődése: térvezérelt eszközök. A planár technológia és a monolit integráció megjelenése és hatása az elektronikára, számítástechnikára.

    9.      A VLSI technika, technológiák, Moore törvény, az alkatrészek méretcsökkentése, nano-elektronika. A fejlődés alapvető fizikai jelenségeken alapuló korlátai (méret, sebesség, alkatrészsűrűség).

    10.      A digitalizáció, mint világjelenség, visszahatása technológiai fejlődésre, digitális áramkör generációk, az analóg elektronika viszonylagos visszaszorulása.

    11.      A félvezetők térhódítása, az alkalmazások kiszélesedése a XXI. században: energetika, világítástechnika, teljesítmény elektronika.

    12.      Magyar tudományos és műszaki hozzájárulás, ipari, kutatóintézeti háttér, magyarországi eredmények az elektrotechnika és az elektronika fejlődésében (dinamó, transzformátor, rádiótechnika, félvezetők, számítógép, mikroprocesszor).

    13.      Az ember-gép kommunikáció eszközeinek fejlődése a telextől a LED panelekig.

    14.      Az elektronika és a kommunikáció fejlődésének globális és lokális társadalmi-gazdasági hatásai, a mobil kommunikáció technológiai feltételei és kialakulása.
    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) A tantárgy elméleti anyagát a 2 óra/hét kiméretű előadásokon ismertetjük, az anyaghoz kapcsolódó, lényeges részletek a megadott szakirodalomból sajátíthatók el. 
    10. Követelmények

    Szorgalmi időszakban

    Az érdemjegy megszerzésének feltétele:

    -       A szorgalmi időszak alatt egy alkalommal nagy zárthelyi dolgozatot íratunk, amely az anyag jelentős részének ismeretét ellenőrzi. Az érdemjegy megszerzésének feltétele ennek legalább elégséges (2) szintű teljesítése.

    -       Az előadások időpontjában legalább 3 kis zárhelyi jellegű kvíz alkalom lesz. Ha legalább egy kvízen a pontszám 80% fölötti, az egy jeggyel javítja az érdemjegyet.

    -       Az érdemjegy szóbeli beszélgetésen való részvétellel a pótlási héten módosulhat.

    11. Pótlási lehetőségek A szorgalmi időszakban lehetőséget biztosítunk a nagy ZH pótlására. További pótlási lehetőség (pl. pót-pót ZH, pót kvíz lehetőség) nem áll rendelkezésre.
    12. Konzultációs lehetőségek A tárgyból igény szerint konzultációt tartunk, jelenléti, vagy online formában.
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, Akadémiai kiadó, 2020.,

    https://mersz.hu/simonyi-a-fizika-kulturtortenete

    Az elődások anyagai és a feldolgozandó szakirodalom a

    www.eet.bme.hu/~mizsei/Tranzisztori

    címen hozzáférhető. 
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

    A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

    Kontakt óra

    28

    Félévközi készülés órákra

    10

    Felkészülés zárthelyire

    10

    Házi feladat elkészítése

     

    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása

      12

    Vizsgafelkészülés

     

    Összesen

    60
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Dr. Mizsei János, egyetemi tanár (emeritus), Elektronikus Eszközök Tanszéke,

    dr. Kollár Ernő, Semilab zRT