Szakmai önéletrajz

Székely Vladimír 1964 ben, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Ettől az évtől munkatársa az Elektronikus Eszközök Tanszékének, 1990 és 2005 között pedig a tanszéket is vezette. Jelenlegi beosztásában egyetemi tanár. Székely Vladimír első kutatási területe a Gunn dióda működési fizikája volt. Későbbi érdeklődési területe főként az integrált áramkörök számítógépes tervezése, különös tekintettel az áramkör szimulációra, a termikus szimulációra és a félvezető eszközök modellezésére. Több, az integrált áramkörök tervezését és szimulációját szolgáló CAD program kidolgozását vezette. További érdeklődési területe a számítógépes grafika és a képfeldolgozás. A félvezető eszközök és integrált áramkörök termikus tulajdonságainak vizsgálatával 25 éve foglalkozik. Ennek eredménye egyes új, termikus működési elvű IC elemek valamit termikus szimulációs programok kidolgozása. Székely Vladimír kutatásainak elméleti és gyakorlati eredményeit több mint 280 folyóirat- és konferencia cikkben valamint 12 könyvben, könyvfejezetben publikálta.

Kutatási terület

Székely Vladimír 1964-ben szerzett egyetemi oklevelet, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. Az egyetemi doktori címet 1970-ben, a kandidátusi fokozatot 1978-ban, a műszaki tudomány doktora fokozatot 1989-ben szerezte meg. Tudományos-szakmai munkássága első részében a félvezető eszközök fizikájával foglalkozott. Ezen időszakban elért legjelentősebb eredményei a Gunn dióda elméletéhez kapcsolódnak. Az általa kidolgozott, ún. "intervalley scattering model"-t számos, az eszközzel foglalkozó könyv és szakcikk ismerteti és hivatkozza. Elsőként dolgozta ki, valósította meg és publikálta a félvezető szenzorokban ma sokszor használt "integrált termoelem" hőmérséklet gradiens érzékelőt. Ezt felhasználva, kidolgozott és kísérletileg megvalósított egy termikus elven működő szorzó áramkört is. Lényeges eredményeket ért el a hálózatelmélet fundamentális kérdéseinek terén. Megalkotta az RC hálózatokra vonatkozóan a pólus-zérus fogalom olyan általánosítását, amely az izolált szingularitásokkal nem rendelkező hálózatfüggvények reprezentálására is alkalmas. Az elméletet az IEEE Transactions on Circuits and Systems folyóiratban, két cikkben közölte. E témában (az elosztott RC hálózatok elmélete) felkérték az IEEE és a CRC kiadó közös vállalkozásában megjelent "Circuits and filters handbook" egy fejezetének megírására. Az integrált áramkörök számítógépes tervezésének kérdéseivel igen régen foglalkozik. 1972-73-ban megalkotta és elsőként publikálta azt az algoritmust, amelynek segítségével az integrált áramkörökben fellépő csatolt elektro-termikus jelenségek a leginkább adekvát módon szimulálhatók. Ez az algoritmus számos, ma ismert szimulációs programban is használatban van, Székely Vladimír vonatkozó cikkeit ma is rendszeresen hivatkozzák. Az utolsó 12-15 évben a termikus tulajdonságok analízise és mérése terén ért el lényeges eredményeket. Megfogalmazta az IC-k DfTT (Design for Thermal Testability) tervezési elvét, Vezetésével került kidolgozásra az a digitális kimenetű CMOS hőmérséklet érzékelő, amely a digitális IC egyéb teszt áramköreihez (boundary scan) könnyen illeszthető. Az első kísérleti áramkörök, amelyek ezen elv realizációi, az ő tervei alapján készültek el. Új elvű, hatékony megoldó algoritmusokat dolgozott ki a termikus szimuláció céljára. Az ezen algoritmusokat alkalmazó programok kereskedelmi forgalomban vannak. Úttörő munkát végzett az integrált áramköri tokok termikus tranziens méréseinek kiértékelése és az ennek alapján végzett struktúra identifikáció terén. Ezen eredményei ma vezető IC gyártó cégek (Philips, ST Microelectronics, Siemens/Infineon) által használt mérőberendezésekben tárgyiasulnak. Az IC-k termikus problémáinak terén elért elismertségre jellemző, hogy Székely Vladimír kilenc éve programbizottsági elnöke és egyik szervezője az évenként megrendezett THERMINIC Workshop-nak (1995 Grenoble, 1996, 2000 Budapest, 1997, 1998 Cannes, 1999 Róma, 2001 Párizs, 2002 Madrid, 2003 Aix en Provence). A workshop a témával foglalkozó egyetlen európai rendezvény, és mára jelentős eseménnyé nőtte ki magát. A számítógépes grafika és a képfeldolgozás problémáival igen régen foglalkozik. Vezető szerepet vitt egy, külföldi szakfolyóiratban is publikált ujjlenyomat felismerő algoritmus kidolgozásában. Képfeldolgozási témában IEEE folyóiratban is jelentetett meg cikket. Az utolsó 7 évben vendégszerkesztője volt a Sensors & Actuators és a Microelectronics Journal folyóiratok összesen 8 különszámának. Jelenleg az IEEE Trans. on Component & Packaging Technology-nál vendégszerkesztő. Négy éve szerkesztőbizottsági tagja a Microelectronics Reliability folyóiratnak. 2001-ben a H. Rosten (USA) alapítvány (megosztott) díját nyerte el, kutatási tevékenységéért az elektronikus eszközök termikus analízise terén. 2002-ben az MTA Akadémiai Díját nyerte el. Székely Vladimír több, lezárult ill. futó hazai (OTKA, FKFP, NKFP) projekt témavezetője, EU projektekben résztvevő hazai kutatócsoportok vezetője.